Az inzulinrezisztencia szindróma egy olyan állapot, amikor a tested már nem reagál olyan jól az inzulinra, mint kellene. De kezdjük az elején.
A tested akkor működik jól, ha az elfogyasztott ételekből (például a kenyérből, tésztából, gyümölcsből) származó cukor bejut a vérbe, majd onnan az inzulin nevű hormon segítségével eljut a sejtekbe – az izmokhoz, a májhoz, az agyhoz –, ahol energiává alakul. Olyan ez, mintha az inzulin egy kulcs lenne, ami kinyitja az ajtót a sejtekhez, hogy beengedje a cukrot. Inzulinrezisztenciánál ez a kulcs már nem működik olyan jól.
Ok, inzulint megbeszéltük. Hogy jön ide a rezisztencia?
A sejtek elkezdenek „ellenállni” az inzulin hatásának – ezért hívják rezisztenciának. A tested erre úgy reagál, hogy még több inzulint termel, hogy valahogy mégiscsak bejuttassa a cukrot a sejtekbe. Ez egy darabig működik is, de idővel túl sok inzulin lesz a vérben, és mégsem működik megfelelően a rendszer (inzulinrezisztencia szindróma).
Ez az állapot sokféle tünettel járhat:
-
gyakori fáradtság,
-
éhségérzet röviddel étkezés után,
-
pattanások, főleg az áll vonalában,
-
hízás, főleg has tájékon,
-
nehéz koncentráció, „agyköd”.
Ha sokáig fennáll, és nem figyelnek rá, kialakulhat belőle 2-es típusú cukorbetegség is, ami már komolyabb gondot okoz.
A jó hír? Az inzulinrezisztenciát lehet kezelni!
Mozgással, egészséges étkezéssel és megfelelő alvással sokat lehet javítani rajta. Néha orvos is segít gyógyszerrel, ha szükséges.
Gondolj úgy rá, mint egy figyelmeztetésre a testedtől:
Hé, valamin változtatni kéne!
– és ha időben hallgatsz rá, sokkal jobban fogod magad érezni. Tájékozódj!
Értsd meg, mi történik ilyenkor a testedben!
Az alábbi 8 pontban egy kicsit most bővebben belemegyünk.
(Miért nem érdemes félvállról venni, és hogyan veheted vissza az irányítást.)
1. Tehát: Mi az inzulin, és mit csinál?
Az inzulin egy hormon – olyan anyag, amit a hasnyálmirigy nevű szerved termel. Ha eszel valamit, amiben van szénhidrát (ez lehet kenyér, rizs, gyümölcs, süti), az a testedben cukorrá, vagyis glükózzá alakul. Ez bekerül a véráramba, és az inzulin segít neki eljutni a sejtekbe, ahol energia lesz belőle.
2. Mi történik inzulinrezisztenciánál?
Az inzulin még mindig próbálkozik – csak éppen a sejtek ajtaja már nem nyílik ki olyan könnyen. Mintha berozsdásodott volna a zár. A tested erre úgy reagál, hogy egyre több inzulint próbál küldeni, hogy áttörje az ellenállást, ami inzulinrezisztencia szindróma állapotához vezet.
Ez egy ideig működik. De később:
-
túl sok inzulin marad a vérben,
-
még mindig nem jut elég cukor a sejtekhez,
-
a hasnyálmirigy kimerülhet,
-
és végül kialakulhat a 2-es típusú cukorbetegség.
3. Mi okozza az inzulinrezisztenciát?
Ez nem valami, amit elkap az ember, mint egy náthát. Ez egy hosszabb folyamat eredménye. A fő okok:
-
Helytelen táplálkozás: túl sok cukor, fehér kenyér, feldolgozott élelmiszer, túl kevés rost.
-
Kevés mozgás: a testmozgás segíti az inzulin munkáját. Ha nem mozogsz, a sejtek ellustulnak.
-
Stressz: a túl sok feszültség felboríthatja a hormonháztartást.
-
Alvászavar: aki nem alszik eleget vagy rendszertelenül, annak a hormonjai is összevissza működhetnek.
-
Öröklődés: ha a családban van cukorbeteg, nagyobb az esély rá.
4. Mik a jelei?
(Spoiler: nem mindig egyértelműek)
Az inzulinrezisztencia sokszor csendben van jelen. Nincsenek látványos tünetek, mint egy láznál vagy köhögésnél. De vannak jelek, amikre érdemes figyelni:
-
Állandó fáradtság – még evés után is.
-
Hirtelen éhség – főleg édesség utáni sóvárgás.
-
Has körüli hízás – még akkor is, ha nem eszel túl sokat.
-
Pattanások, főleg az áll vonalában (ez hormonális jel lehet).
-
Koncentrációzavar – „mintha köd lenne az agyadban.”
-
Rendszertelen menstruáció (lányoknál).
-
Sötét elszíneződés a nyak hátsó részén vagy a hónaljban – ez már súlyosabb esetnél lehet látható.
5. Hogyan lehet felismerni?
Leginkább vérvizsgálattal. Az orvos megnézi:
-
a vércukorszintedet (éhgyomorra),
-
az inzulinszintedet,
-
és az úgynevezett HOMA-indexet, ami megmutatja, mennyire dolgozik túl az inzulinod, és mennyire mondható az inzulinrezisztencia szindróma az állapotodra.
6. Mi történik, ha nem veszed komolyan?
Először „csak” fáradékonyabb leszel, aztán hízol, nem megy a tanulás vagy munka. De ha hosszú távon nem változtatsz, kialakulhat:
-
2-es típusú cukorbetegség,
-
magas vérnyomás,
-
szívproblémák,
-
termékenységi gondok (PCOS – policisztás ovárium szindróma),
-
zsírmáj.
7. Mit lehet tenni ellene?
Nem gyógyszerekkel kezdődik, hanem életmóddal. A legtöbben csak ettől már jelentősen javulnak:
-
Mozgás, mozgás, mozgás: napi 30 perc séta, tánc, úszás, foci – amit szeretsz!
-
Étkezés: kevesebb cukor, kevesebb fehér kenyér és péksüti. Több zöldség, teljes kiőrlésű gabona, fehérje.
-
Alvás: legalább 7-8 óra, lehetőleg mindig hasonló időben.
-
Stresszkezelés: meditáció, zene, naplóírás, baráti beszélgetés.
-
Orvosi kontroll: ha kell, gyógyszert is kaphatsz, pl. metformin.
8. Jó hír: visszafordítható!
Ez nem valami végzet. Az inzulinrezisztencia nem örökre szól, ha időben lépsz. Sok embernek teljesen rendeződött a hormonháztartása pusztán életmódváltással. Ez nem fogyókúra – ez egy új, egészségesebb életforma.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mi a különbség az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között?
Az inzulinrezisztencia még nem cukorbetegség, de ha nem kezeled, idővel azzá alakulhat. Ez a „megelőző szakasz”.
Lehet inzulinrezisztenciám, ha vékony vagyok?
Igen. A testalkat nem zárja ki. Vékony emberek is lehetnek érintettek – főleg, ha az életmódjuk egészségtelen.
Hány évesen jelentkezhet?
Akár már tinédzserkorban is. Egyre több fiatalnál diagnosztizálják a mozgásszegény életmód és a túlzott cukorfogyasztás miatt.
A sport tényleg segít?
Igen! A mozgás érzékenyebbé teszi a sejteket az inzulinra. Már napi 30 perc aktív mozgás is sokat számít.
Meg lehet gyógyulni belőle?
Sokaknál teljesen visszafordítható, ha időben lépnek és változtatnak.